hétfő, április 12, 2021
KezdőlapEgyéb kategóriaMa van a téli napforduló

Ma van a téli napforduló

A téli napforduló, amely egyben a csillagászati tél (december 21.) kezdete is.
– Ez az év legrövidebb napja az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. A Nap – a mi földrajzi szélességünkön – délkeleten kél, délnyugaton nyugszik, és a Baktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre.
(A Baktérítő a déli szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap a Bak jegybe érve ezen a körön hág a legmagasabbra, s onnét tér vissza az egyenlítő felé.)


– A déli félgömbön ez a nap a nyár közepe. Mi a gyakorlatban december 1-jétől számítjuk a telet (meteorológiai tél), a kínaiak és a régi kelták – láttuk – november elejétől. Az ő naptárukban a téli napfordulat az évszak közepe.

A legtöbb kultúrában számos ősi népi szokás kapcsolódik hozzá, és ünnepségek kísérik.
– Bertha Bulcsú – Tüskés Tibor című írásában így ír: “A téli napforduló már a primitív népek számára ünnep volt, az a kereszténység óta. Ilyenkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Aztán egyre rövidülnek az éjszakák, és hosszabbodnak a nappalok… Amíg ember él, szükség lesz ünnepekre. Ha az életet utazáshoz hasonlítjuk, ezek a megállók. Jó, ha az embert várják az állomásokon. Ha nem, akkor is legalább önmagával kénytelen találkozni. Szembenézni. Erre valók az ünnepek…” – Jankovics Marcell Jelképtárában írja, hogy Luca napja eredetileg a pogány téli napfordulói ünnepek része lehetett. A római naptár a naptári fordulópontok megünneplését általában az “esemény” bekövetkezte előtti holdtöltén, a hónap Idusán kezdte el, december Idusa pedig 13-án, a napforduló előtti 8. napra esik. A nap jelentőségét emelte, hogy a Julianus-naptár hibájából adódóan jó négyszáz esztendővel Gergely pápa naptárreformja előtt (1582) már az esztendő legrövidebb napja volt.
– Csillagszóró is a téli napforduló pogány rítusaira utal vissza. A szikrareptető tuskóégetés éppúgy a jövő évi termés bőségét, a család gyarapodását szolgálta több ezer éve, mint ahogy a két háború között Szalafőn a kopott seprűket meggyújtó és azokat az égbe dobáló ifjak ‘tűzesőzése’ .


– Hajdanában a téli napforduló beköszöntekor gyümölcsökkel teli nagy tányérokat helyeztek az asztalokra, abban a reményben, hogy az elkövetkező év is bővelkedik majd gyümölcsökben. Az adventi idők még napjainkban is elválaszthatatlanok a dióval és gyümölcsökkel teli kosaraktól.
– A görögök ilyenkor a bor és a szenvedélyeket felszabadító mámor istenét ünnepelték, Dionüszoszt, aki a mitológia szerint Zeusz és a halandó Szemelé fia volt. Tiszteletére misztériumjátékokat rendeztek, ezekből fejlődött ki a görög dráma.
– A rómaiak december 17-én ülték meg Saturnus isten tiszteletére a Saturnalia ünnepét. A féktelen karneváli vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, az emberek megajándékozták egymást, a rabszolga “szabadnapot” kapott, s azt tehette, amit akart.

– Ősi Magyarság egyik legnagyobb ünnepe a Karacsun.
December 21.-én a felállított jurta a szertűz őrzőinek nyújtott szállást. A szertűz a nomád kultúra hagyományai szerint erdei vagy gyümölcsfából állt. Az erdei fából rakott tűznél ünnepelnek a megemlékezők, melynek közepére tölgyfát helyeztek, e köré a négy égtáj erdei fái kerültek. Északra a fenyő, Keletre a fűzfa, Délre a nyárfa, Nyugatra a bükkfa.


Az érdeklődőket nagy szeretettel, forró teával, forralt borral, zsíros kenyérrel várták.
– A felállított jurta a szertűz őrzőinek nyújtott szállást. A szertűz a nomád kultúra hagyományai szerint erdei vagy gyümölcsfából állt. Az idei évben erdei fából rakott tűznél ünnepelhettek a kilátogatók, melynek közepére tölgyfát helyeztek, e köré a négy égtáj erdei fái kerültek. Északra a fenyő, Keletre a fűzfa, Délre a nyárfa, Nyugatra a bükkfa.
A tűz meggyújtására naplementekor kerül sor, melyet napfelkeltéig őrzünk, táplálunk, ezzel mintegy átmentve a fényt a következő időszakra.

A tűz meggyújtására naplementekor kerül sor, melyet napfelkeltéig őriznek, táplálják, ezzel mintegy átmentve a fényt a következő időszakra.
– Az ősök hitvallását követve, dobolással, énekléssel és gabona áldozat bemutatásával tartják meg a szertartást.

Idei évben még egy különlegességgel is szolgálnak nekünk az égiek!

December 21.-én Szaturnusz- Jupiter együttállást csodálhatunk meg. Ez a fényes jelenség a Betlehemi csillag.
A 2020. évi Nagy Együttállás a legszorosabb lesz 1623 óta. A Napból nézve a Jupiter és a Szaturnusz egy heliocentrikus hosszúságnál látszódtak idén, ezután hét héttel következik be a Földről nézve a legszorosabb látszó megközelítés. A két bolygó a Földről nézve egymáshoz legközelebb (legszorosabb megközelítés) 2020. december 21-én magyarországi  idő szerint 19:20-kor. Ekkor a két bolygó kb. 30 fokkal keletre lesz a Naptól a Bak csillagképben és egymáshoz képest csak 6 ívpercre látszanak. Ekkor csak nagyon rossz szemű ember láthatja egyetlen összeolvadó fénypontnak a két bolygót a szemüvege nélkül. A hat ívperces látszó szögtávolság még mindig a telehold látszó átmérőjének egyötöde, így könnyen szétválaszthatónak kell lenniük szabad szemmel is a legtöbb ember számára.

Bíró Róbert
Fotó: Birofoto

-Hírdetés -

Friss cikkeink