Mit ér az ember, ha külföldi?
Mármint ha Magyaroroszágra beköltözve igyekszik itt élni úgy, hogy minél többet tudjon meg a magyar történelemről és kultúráról.
Ezt igyekszik segíteni a Soltvadkerti Kultúrbarátok Köre Egyesület azzal, hogy több rendezvényére is meghívja az itt élő „tanyás németeket”.
Szeptemberben egy nagy levegővel többnapos erdélyi útra invitálta az
egyesület a helyi lakosságot. Fura módon ezúttal inkább a németek érdeklődtek
a program iránt. (A magyarok inkább megnézték neten…)
Az útvonal a következő volt: Temesvár (városi séta ortodox templommal és a
főtérrel), Torockó (a védett építészeti értékeivel), Torda (a sóbányával és a
vallásszabadságot kimondó országgyűléssel), Segesvár (az erdélyi szászok
városa) és Vajdahunyad (a törökverő apa és fia ill. nagy királyunk ősi
várkastélya).
A négynapos túrán végig tejes körű idegenvezetést kaptak a résztvevők. Hogy
mit jelentett ez? Egy olyan ember, aki nem Magyarországon nőtt fel, egész más
alapokról indul neki egy ilyen túrának. Meg kell tehát barátkoztatni az erdélyi
hangulattal, a dombon álló erődtemplomokkal, az itteni ízekkel és a különböző
tájegységek hagyományaival.
Számukra minden érdekes: egy magyar népdal megtanulása a torockói
vízimalomban, egy román templom Temesváron, egy kávézás egy középkori
város főterén vagy a gótika és a reneszánsz találkozása Vajdahunyad várában.
Ők értékelnek egy kisvonatozást Segesváron, egy pálinkázást a torockói
ajándékboltban vagy egy dézsafürdőzést a székelykői kúria udvarán.
Erdélyben mások a színek és mások az ízek. De másképp érzi egy magyar és
másképp érzi egy német. Nekik a segesvári hegyi templom középkori német
sírköveivel egy rádöbbenés: az itteni szászok az ő véreik voltak a XII. sz. végétől
kezdve. Itt éltek, és egy kis részük itt él ma is. A temetőben pedig német nyelvű
sírkövek állnak, mind a mai napig.
És persze a magyar történelem, a címerek és a nevek… Ezek olyan kódok, amit
szépen lassan megismernek a beköltöző nyugat-európaiak (akit érdekel).
Nem lesz a sajátjuk, de közelebb kerül hozzájuk ez az egész magyar valóság és
misztikum. „Nagy tudomány magyarnak lenni” — ezt már az egyik résztevő
mondta a kirándulás után.
Erről (is) szólt ez az erdélyi túra szeptember közepén.
Legközelebb Ópusztaszerre megyünk 2023. október 4-én.
Támogatók: NKA, Bócsa Község Önkormányzata, soltvadkerti német kisebbség
és Értéktár.
Káposzta Lajos idegenvezető — 06209466727
