Napjainkban egyre több olyan élethelyzet akad (adódik), amikor a szabályozások, rendeletek, jogszabályok sűrű erdejében nem igazodik el könnyen az ember – legyen az vállalkozás, hatósági eljárás, jogvita, civil vagy agrárszektor, egyéb jogi téma. Szégyen vagy sem, szakszerű jogi segítségre szorulunk, és akkor bizony, ügyvéd kell.
Beszélgetés Dr. Torgyik Tímeával – ügyvéddel, agrár-vidékfejlesztési szakjogásszal.
Egy kellemes atmoszférájú irodában, Soltvadkert központjában fogadja ügyfeleit.
Én kicsit korábban érkezem, kolléganője fogad. Ő maga kellő eleganciával érkezik, diszkrét, kimért, mégis mosolygós.
Hogy lesz valakiből ügyvéd?
– Mondanám, hogy szinte gyermekkorom óta erre a pályára készültem, de valójában fogalmam sem volt mi leszek, ha nagy leszek. A szüleim sosem gyakoroltak rám nyomást e téren, amiért végtelenül hálás vagyok nekik, meghagyták a szabad választásom és a lehetőséget, hogy tapasztaljak. Pályaválasztásom idején már egyértelmű volt számomra, hogy a humán beállítottságú lévén ezen a vonalon folytatom a tanulmányaimat.
Érlelgettem magamban a jogász vonalat, de nem éreztem magamban elég bátorságot. Kezdésképp a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás tudományi karán végeztem igazgatásszervező szakon, közben pedig diákmunkásként dolgoztam. Az iskola szerencsére nagyszerű a témába vágó munkalehetőségeket is kínált (MAG Zrt., Oktatási Minisztérium), így már korai időszakban lehetőségem adódott kezdetleges szakmai tapasztalatot gyűjteni.
A diplomám megszerzése után visszavágytam szülővárosomba, Kiskőrösre. Szeretem a vidéki életet, engem nem vonz a nagyváros zaja. Az Önkormányzatnál helyezkedtem el, ahol az adóvégrehajtás- és a hagyatéki ügyekkel kapcsolatos ügyintézés tartozott hozzám. Ez kombináció – így – kissé lélekölő terület volt, később vagyongazdálkodási referensként az Önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos ügyintézés lett a feladatom.
Bedobtak a mélyvízbe?
– Tulajdonképpen igen, volt egyfajta bizonyítási vágy, megfelelési kényszer bennem. Ez akkoriban nagyon inspirálóan hatott rám. Ezt követően a versenyszférában egy agrár- pályázatíró cégnél helyezkedtem el, amit a kezdeti nehézségek ellenére nagyon megszerettem. Sok szorgalommal, autodidakta módon sikerült rövid idő alatt elsajátítanom ennek a rendszernek a működését és sajátosságait. Gyakran 72 órányi munkavégzéssel. A kezdeti időszak nehéz volt számomra, mivel ezen a téren nem rendelkeztem még kellő mennyiségű tapasztalattal, illetve az idősebb kollégák elismeréséért is meg kellett küzdenem. Időközben rengeteg értékes kapcsolatra tettem szert ebben a szférában, azóta saját céget alapítottam. Ha az ember kimegy egy piacra, és azt mondja, hogy ő egy új és független szereplő, akkor nagyon pontosan be kell tudni lőni, hogy ki ő pontosan a piacon és mit akar eladni. Éppen ezért elsődlegesen agrárberuházási és vállalkozásfejlesztési projektekkel, tanácsadással foglalkozik a cég, ahol a szakmai munka oroszlánrészét Szabó Adrienn, a Társam viszi, én pedig a szakma jogi hátterét biztosítom.
Mi a helyzet a szakjogászi végzettséggel?
– Szívügyem lett a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés jogi területe, éppen ezért ennek területnek minél magasabb színvonalon történő ellátása érdekében 2020-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen agrárjogi és vidékfejlesztési szakjogász képesítést szereztem, amit hatékonyan alkalmazok ügyvédi pályám és a pályázatokhoz kapcsolódó jogorvoslati ügyek kezelése során.
Ez az időszak motivált?
– Igen, én szeretek tanulni, mind a mai napig, szeretem magamat mélyebben beleásni egy-egy témába.
Mondhatom azt, hogy mindegyik – pályázati szakzsargonnal élve – mérföldkő nagyon fontos volt számomra, hiszen ez egy önismereti út is egyben. Szerettem volna jogot tanulni, mert folyamatosan azon gondolkodtam, hogy a jognak és az igazságosságnak köze van egymáshoz, azóta már tudom, hogy ez nem igaz. Belevágtam a munka mellett levelezőn a jogi kar elvégzésébe a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A diploma megszerzését követően dr. Sipos Attila kiskőrösi közjegyző magas színvonalon működő irodájában ismerkedtem a jogász szakma ilyen szakirányú rejtelmeivel. Hasznos és értékes munka volt, fokozott alaposságra nevelt, de a függetlenségem nem volt meg, így nem éreztem igazán magaménak.
Tettem tehát kitérőt egyéb jogászi pályák körében bőven, amiért végtelenül szerencsésnek érzem magam, hogy erre lehetőségem adódott. Nagy segítségemre van a mostani munkám során a széleskörű gyakorlati ismeret.
Kik azok az emberek, akik a karrieredre meghatározó befolyással voltak?
A principálisom, aki dr. Faragó Gyula keceli ügyvéd volt, és akire a mai napig mérhetetlen tisztelettel és hálával tekintek. Ügyvéd úr az élete épp olyan szakaszában volt, amikor is nem akart jelöltet foglalkoztatni, de látta bennem a céltudatosságot és a szakmai munka iránti alázatot.
Sikerült meggyőznöm, arról, hogy márpedig én vagyok az ő ideális embere. Kellő szakmai felkészültsége és rálátása van az egyes jogterületekre legyen az polgárjogi, vagy büntetőügy. Az embernek nagyon különleges kapcsolata van a főnökeivel, és szerintem a legtöbbet egy szakmai életút során a jó főnöktől lehet tanulni. Abszolút gyakorlat alapú mentoráció volt az övé és ennek meghatározó hatása volt rám. A legfontosabb a lényeglátás és a lényegre törő fogalmazásmód, amit itt megtanultam.
Közben két gyönyörű kislány büszke édesanyja lettem, így ők szintén alapvető befolyással bírnak a kiteljesedésemre és a mindennapokra egyaránt.
Büszke vagyok arra is, hogy a gyermekek, a család és a szakmai kihívások között nagyszerűen sikerült egyensúlyt találnom, ami persze nem mindig könnyű. Intuitív érzelmi ember vagyok, tudatosan nem dolgozom minden nap, az időmet úgy osztom be, hogy a gyermekeimmel tudjak hasznos időt tölteni, ami hosszútávon egy harmonikusabb életvezetést eredményez. Ehhez persze a támogató családi háttér nélkülözhetetlen. Miattuk tartok ott, ahol….
A fordulatokban bővelkedő rögös szakmai út után, hogy kerül a kis térképedre Soltvadkert?
2022 márciusától vezetem egyéni ügyvédként az irodámat önállóan a településen. A korábbi pályázatokkal, beruházásokkal kapcsolatos feladatok miatt elsősorban a környékből érkeztek a megbízások: elsősorban Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert, Bócsa, Pirtó településekről. A választás a központi elhelyezkedés miatt is Soltvadkertre esett, illetve az ügyfélkör itt könnyedén elér, bármilyen esetben.
Igyekszem hatékonyan, megfelelő szakmai felkészültséggel, emellett egyenes beszéddel, korrekt emberi hozzáállással segíteni az ügyfeleimet és problémáik megoldását megtalálni polgárjogi és büntetőjogi területen egyaránt. Amennyiben a szakterületemen kívül eső témában érkezik megkeresés, akkor megfelelő jogász / ügyvéd kollega ajánlásával is segítek.
Úgy gondolom, hogy az elégedett ügyfél a legjobb visszaigazolás, így nagy hangsúlyt fektetek arra is, hogy az ügyfeleinket a lehető legjobb kiszolgálásban részesítsük. Ebbe olyan apróságok is beletartoznak, mint például egy kávé, vagy hogy az ügyfelünkkel együtt érkező gyermekek játékokkal foglalhatják el magukat, amíg tart a tanácsadás.
Mit gondolsz, milyen egy jó ügyvéd, és ha kiemelnéd egy tulajdonságodat, ami leginkább segít téged a munkában, mi lenne az?
– Ha ezt 2-3 éve kérdezed, akkor azt mondom, hogy magas, szakállas, ötvenes férfi. Egyre inkább úgy gondolom azonban, hogy ez a sztereotípia megdőlni látszik. Ebben szerepe van annak is, hogy a különböző eljárások digitalizálása nagyobb teret enged a mi generációnknak.
Az ügyvédek szinte már csak interneten keresztül kommunikálhatnak a bírósággal, hatóságokkal. Gyakran az ügyfelekkel is online meeting keretében egyeztetünk. Emellett a jogszabályi környezet változása is felgyorsult, ami igényli a kollégák alkalmazkodását, a folyamatos tanulást. Szerintem az egyik legfontosabb, hogy egy ügyvéd legyen rafinált, és megoldás-orientált, aminek természetesen határt szabnak a jogi keretek. Sokan vannak sajnos abban a tévedésben, hogy a jogszabályok olyan részletességgel készülnek, hogy abból csak ki kell olvasni, hogy adott esetben hogyan kell eljárni. Ez nagyon távol áll a valóságtól. Alapvető az, hogy széleskörű jogi és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkeznünk, így az intuitív beállítottságom mellett én a saját tulajdonságaim közül a humorérzékemet emelném ki. Próbálom derűsen szemlélni a világot, és ez segít nekem az ügyfelekkel történő kapcsolatteremtésben is, mert a humor nyelvét szerencsére a legtöbb ember érti, így ez egy közös nevező tud lenni.
Záró gondolat:
Szeretem a vidéket, az itteni életformát, az embereket, ezért az ügyvédséget pedig a szó legnemesebb értelmében hivatásnak tekintem. Szerencsés vagyok, mert ez olyan hivatás (szakma), ahol lehetőségem van másokon segíteni és szabadon dönthetek arról, hogy
elvállalok-e egy ügyet, és miként tudom azt szívvel-lélekkel, magas szinten képviselni.
Elérhetőség: Vadkertinfo – Aranyoldalak
Kedves Olvasóink!
A jövőben egy új cikksorozatot indítunk a jogi témák tárgykörében.
Amennyiben van vonatkozó közérdekű kérdésük, kérjük, írják meg nekünk
e-mailben (magazin@vadkertinfo.hu), vagy akár messenger üzenetben.
