szombat, december 4, 2021
KezdőlapEgyéb kategóriaVasárnaptól -ismét- téli időszámítás veszi kezdetét.

Vasárnaptól -ismét- téli időszámítás veszi kezdetét.

Október 31-én, vagyis most vasárnap kezdődik a téli időszámítás, az órákat hajnali három óráról kettőre kell visszaállítani.

Aznap nyilván mindenki örömmel fogadja majd a plusz egy órányi „ingyen pihenőt”, este viszont, de főleg kedden  reggel, munkába indulás alkalmával a legtöbben már inkább visszacsinálnánk.

Jön a fáradtság, de idővel azonban mindenkinek a szervezete átáll, de addig napok, akár hetek is eltelhetnek. Az évente két alkalommal esedékes óraátállítás, megterhelő és felesleges.

De mégis, honnan ered ez az óratekergélés?

  • Elsőként Benjamin Franklin állt elő az ötlettel, hogy jó lenne napi aktivitásunkat a nappalok hosszának változásához igazítani, mert így gyertyát lehetne spórolni. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy az addig megszokott téli időt elhagyva nyárra egy órával előrébb tekernék a mutatót, így tovább lenne világos.
    A javaslat később is többször felmerült, de a tettek mezejére csak az első világháború vezetett, majd energiatakarékossági megfontolásból a XX. században a világ számos országa áttért a téli és nyári időszámítás váltogatására. Ma pedig ott tartunk, hogy gazdasági előny egyáltalán nem származik belőle, egészségügyileg viszont nagyon is káros.
    Az alvás és az ébrenlét ritmusa évezredeken keresztül alakult ki, mesterséges megzavarása negatívan hat a szervezetre. Van, aki pár napon belül alkalmazkodik a fáziseltolódáshoz, másnak akár több mint egy hétre van szüksége, de addig az emberek többsége megszenvedi az óraátállítást: például rosszabb közérzet, alacsonyabb teljesítmény, csökken a koncentrációs képesség, ingerlékenység, alvási nehézségek és fáradtság.

  • Hazánkban 1980-ban vezették be újra az óraátállítást, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
Image: 73939009, Grand Ph.D Palotás János, üzletember, vállalkozó, politikus, 1990-94. között országgyűlési képviselő. Interjú a P&P Gazdasági Tanácsadó Kft. Boráros téri irodájában 2019.11.18-án., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

És akkor, meddig tart még?

Az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről: két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. Ehhez azonban először az uniós tagállamoknak kellene megegyezni abban, hogy Európában egységesen a téli, vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A parlament az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács (hivatalos nevén az Európai Unió Tanácsa) hatáskörébe utalta a közös álláspont kialakítását, csakhogy döntés nincs, „náluk” pattog a labda immár két éve.

De a tagállamok megeggyezése nem egy egszerű dolog, mindenki kötö az ebet a karóhoz, mindenkinek saját érvei vannak, és ezek nem igazán egyeznek.
Így a megállapodás, és  az eltörlés csak húzódik, évek óta, jelenlegi tervezett időpontja 2024 lehet.

Téli, vagy nyári  maradjon?

Egy idén tavasszal végzett közvélemény kutatás alapján a magyarok 80%-a támogatja az óraátállítás eltörlését, és a minta 2/3-a a nyári időszámítás mellett tette le a voksát.
Ennek egyébként nagyon egyszerű oka van: 1, tovább lenne világos télen is. 2, viszont ezzel a napkelte is egy órával későbbre csúszik,  (márpedig természetes fény nélkül az emberi szervezet nehezen indítja a napot.)

A magyar kormány álláspontjáról Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára a parlamentben október elején azt mondta, hazánk alapvetően nyitott az óraátállítás eltörlésére. De csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy tavaly februári kormányinfón azt nyilatkozta, hogy a nyári időszámítás bevezetését tartaná jobb döntésnek.

Fotó: iStock – Kiement kép: A Keleti pályaudvar nagy órájának számlapját ellenőrzik 2012 októberében. Fotó: Máthé Zoltán / MTI

-Hírdetés -

Friss cikkeink