péntek, szeptember 24, 2021
KezdőlapEgyéb kategóriaFélelmetes viharok? - Avagy villámok és egyéb érdekes tudnivalók.

Félelmetes viharok? – Avagy villámok és egyéb érdekes tudnivalók.

  • Az elmúlt néhány nap időjárása több alkalmat is adott  a villámok, és a viharok megfigyelésére, de nem árt kellő körültekintéssel lenni.
    Első hallásra hajlamosak vagyunk rávágni erre a kérdésre a legkézenfekvőbb választ, hogy “IGEN” és ebben természetesen nem kis igazság is van,…de….. mint oly sok minden az életben a reális válasz ennél összetettebb.
    –  Sokan mondják,  hogy “Rettegek a vihar közben” , “Én még az ablakon sem nézek ki ha villámlik…” “Mindent kihúzok és lekapcsolok ha dörren egyet az ég…” az idézetek felsorolását a végtelenségig lehetne sorolni, de ennek a cikknek nem ez a célja. A cél az, hogy az esetleges tévhitek és a valódi veszélyek között kicsit eligazodjunk.  Picit átnézzük  az “urbanlegend”-eket  és néhány jó tanács  azoknak akik akár a négyfal között, akár a szabadban kénytelenek “elszenvedni” egy vihar átvonulását..,mert bizony az efféle égi huncutságokból az elmúlt időben kijut bőven mindannyiunknak.
  • Elkerülni nem, de felkészülni igenis tudunk rá.
    – Vihar idején hol vagyunk a legnagyobb biztonságban?
    Ha épületben:
    Az egyik legbiztonságosabb megoldás ha a vihar idején a villámok elől behúzódunk egy épületbe, viszont nem árt tudnunk, hogy itt sem vagyunk százszázalékosan biztonságban. Ajánlott távol maradni az ajtótól, ablakoktól, vízvezetékektől, lehetőleg ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Amennyiben otthonunk nincs túlfeszültség védelemmel ellátva, úgy érdemes lehet az anyagi károk csökkentése, illetve megelőzésének érdekében kihúzni az elektromos berendezéseket a hálózatból.
    – Előfordul, hogy nem áramtalanított készülékeink hibátlanul működnek néhány napig, majd minden előzetes tünet nélkül meghibásodnak, teljesen használhatatlanná válnak. Ez a villámcsapás másodlagos hatása, ami rendszerint a hálózati túlfeszültség miatt alakul ki.
  • Ha járműben ér bennünket az ítéletidő:
    Szabadban az autó is kitünő menedéket jelent a villámokkal elől. Amennyiben autóban kap el bennünket az égi áldás, úgy lehetőleg a zárt járművön belül maradjunk távol a fémes részektől és a karosszériához semmiképp se érjünk. Ebben az esetben az a legbiztonságosabb ha igyekszünk semmihez sem hozzáérni, úgymint a bőr, vagy műanyag borítású kormány, ha így teszünk, mégha a villám be is csap a járműben – és betartottuk az óvintézkedéseket -, akkor a jármű fémváza Faraday-kalitkaként elvezeti a feszültséget és véd meg minket sérülés nélkül az áramütéstől. (Az autó elektronikája viszont egy ilyen behatás következtében károsodhat)
  • Oké eddig rendben is vagyunk.  De mit lehet tenni, ha túrázás, kerékpározás, esetleg séta közben, a nyílt, sík területen, a természetben üt rajtunk a vihar?
    Alapvetően ritkán történik meg a ” süt a nap..süt a nap.. mi a sz…r? hopp és vihar lett” esete.
  • Általában a vihart különféle jelenségek előzik meg, de már a vihar előtti néhány órában gyanúra adhat okot néhány felhő tipus-forma, ami ha a megfelelő időjárásban/ évszakban jön létre és felénk tart, úgy hozzánk érve ránk fog ijeszteni. Vagyis annak aki sokat kirándul, vagy túrázik érdemes legalább alapszinten ismernie a légköri események küllemét és azok jellemzőit.

    – Mit tegyünk a szabadban, ha villámlik?
     /például fogjuk a fotós felszerelést, és uccu neki fotózni 🙂 /
    – Veszélyesnek tekinthető az a vihart, amelynél a villámlás/ villanás és a mennydörgés között kevesebb mint 15 másodperc telik el. Ilyen esetben a villám kb. öt kilométerre tőlünk csapott le. De ez a távolság egyszerűen kiszámolható, a fényvillanás és a mennydörgés közt eltelt időt megszorozzuk a hang terjedési sebességével (ez 360 m/s), így máris megkapjuk a villámlás körülbelüli távolságát méterben. Például, ha a villanás és a hang között eltelt idő 10másodperc, akkor a következő művelet adja meg a távolságot: 10×360=3600. Tehát a villám közel három és fél, négy kilométerre csapott le.
    A mobiltelefonok és az internet világában viszont ennél is pontosabb képet kaphatunk az időjárásról. A radarkép ( ami szinte már minden ingyenes és alapszintű meteorológiai applikációban megtalálható kiegészítő) segítségével azonnal felmérhetjük, hogy milyen intenzitású vihar közelít felénk, illetve, hogy milyen iránnyal és sebességgel közelít, illetve halad. Természetesen egy felhőszakadás alkalmával nem csak a villámok jelenthetnek veszélyt, földcsúszamlás, villámárvíz, szélvihar hatalmas széllökésekkel, a jégverésről nem is szólva. Ezért, ha tehetjük, mindig keressünk biztonságos menedéket, és várjuk meg, míg a vihar elvonul.

    – Vízben és a vízparton…
    A vízpart kiemelt kockázatot jelent (hiszen a víz az elektromosság legjobb barátja, képes azt minden gond nélkül vezetni. Ebből eredően itt sem vagyunk biztonságban. Tehát egy látványos vihart semmiképpen se innen akarjuk végignézni. Keressünk időben biztonságos helyet.
    Ha csónakból, vagy partról horgászunk, már a távoli morajlások észlelésekor azonnal csukjuk össze és fektessük le a horgászbotokat, mert azok a nyílt vízen villámhárítóként működnek és induljunk el a part irányába, hiszen jobb egy üres szák, mint egy teli koporsó. De ez a tanács nem csak a horgászokra, hanem bármilyen más vízi járműre is éppen így vonatkozik. (pl. vitorlás hajó vagy gumicsónak) Ezekkel is érdemes még a vihar kitörése előtt kikötni a parton. Fontos, hogy soha ne hagyjuk figyelmen kívül a part menti viharjelző fényjelzéseit, még akkor sem, ha látszólag jó az idő. Érdekes és elgondolkoztató, hogy a villámcsapások kb. 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be úgy, hogy akár 15 km-es távolságban van a vihartól. Többek között ezért is fontos az elővigyázatosság és a megelőzés.


    FONTOS!
    Ha jön a vihar, haladéktalanul jöjjünk ki a vízből, mert az áramütés veszélye akkor is fenn áll, ha nem közvetlen belénk, hanem tőlünk távolabb csap le a villám.

    – És a sík terepen…
    Ha nem sikerül védett helyre menekülnünk, próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni, és kerülni a vízpartok közelségét, a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen se tartózkodjunk magas épületben (pl. kilátótorony, magasles) vagy kiemelkedő tárgyak közelében (pl. oszlop, elektromos távvezeték). Ha nincs más választásunk, összezárt lábakkal, lábujjhegyen guggoljunk le a sarkunkat összeérintve (zárva “az áramkört” és kiegyenlítve a két láb közötti feszültség mértékét, ami eltérő lehet egy lazaterpesz esetén is), és nyakunkat behúzva fogjuk be a fülünket, ezzel is csökkentve a halláskárosodás veszélyét.

    FONTOS!
    Ne hasaljunk vagy üljünk le a földre, mert minél kisebb felületen érintkezünk a talajjal, annál biztonságosabb. A villám elsősorban a környezetből kiemelkedő magasabb pontokat veszi célba, ezért a fák alatt sosem lehetünk biztonságban.
    Kifejezetten veszélyes nyílt terepen magányos fa alatt tartózkodni, még ha az lombkoronájával menedéket is nyújt az esővel és jégveréssel szemben. Ha bármilyen elektromosságot vezető tárgy (fémszerszám, fém vagy karbonszálas sportfelszerelés, kerékpár stb.) van nálunk, azt azonnal fektessük le a földre, és menjünk tőle távol, ugyanis ezek az eszközök kiválóan vonzzák a villámokat. Amennyiben csoportosan, több személlyel együtt tartózkodunk a terepen, legalább 5 méteres távolságot tartsunk egymástól, amíg az idő biztonságossá nem válik.

    – Ha az erdőben ér a vihar…
    A sík terephez képest az erdőben nagyobb biztonságban vagyunk, de a magas fák itt is bevonzhatják a villámokat. Különösen veszélyes közvetlenül a fák törzsének támaszkodni, vagy közvetlenül mellé állni. Ez főképpen az erdő szélén álló fákra igaz. Viszont, ha erdőben ér minket a vihar, nehéz nem fák mellett állni. Ebben az esetben a törzstől lehetőleg 5 méter távolságra helyezkedjünk el. Sátrazáskor is ugyanezt a biztonsági szempontot tartsuk szem előtt.

    A villámoknak közvetett módon is ki vagyunk téve, ezért keressünk törmelékes kőzettel borított helyet, amely a lehetőség szerint legyen szárazabb, mint a körülöttünk lévő terep. A villámcsapás elérve a talajt sugarasan szétterül, akár több száz méteres környezetben is. Ha egy ilyen a földfelszínen szétterjedő villám gyaloglás közben vagy szétnyitott lábakkal ér minket, akár végzetes is lehet. 
    Semmiképp se álljunk kőfülkék és barlangok bejáratába, mert testünk remek vezetőként hidat képezhet a nyílás két fala között, és ez „vonzza” a villámot. Barlangban csak akkor keressünk védelmet, ha a bejárattól és a falaitól legalább másfél méter távolságot tarthatunk. Kerüljük továbbá a kőfolyásokat, omladékos részeket. Amennyiben megfelelő menedéket találtunk, azt csak az utolsó dörgést követően 30 perc után hagyjuk el!


    – Alaptalan tévhitek a villámcsapással kapcsolatban:

    -Nincs mitől tartanunk, ha tiszta az ég.
    A villámok a vihartól és zivataroktól távolabb, akár több tíz kilométeres távolságban is lecsaphatnak. Ebből eredően Nem alaptalan a közmondás: „Mint derült égből a villámcsapás.”
    -Vihar esetén ki kell kapcsolnunk a mobiltelefont, mert a rádióhullámok vonzzák a villámokat.
    Kutatások bebizonyították, (és nem csupán a “Brit tudósok kutatásai”hogy ez NEM IGAZ.
    -A villám mindig a legmagasabb pontot „célozza meg”.
    Nem törvényszerű, hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csap be. Gyakran előfordul, hogy a toronyházak, vagy toronyszerű épületek magasabb fa mellé, vagy annak közepébe talál be.
    -Le kell kapcsolni a villanyt az épületben, hogy ne vágjon bele a villám.
    Nem csökkenti és nem is növeli a villámcsapás kockázatát, ha a lakásban leoltjuk a villanyt vagy ha kikapcsoljuk az elektromos készülékeket, de ha mégis így teszünk, úgy cserébe félhomályban vagy vaksötétben élvezhetjük a villámok tűzijátékát akár a párunkkal is, ami azért hagyjuk meg, hogy nem kicsit romantikus.

    – Nem szabad futni, mert a mozgó embert könnyebben eléri a villám.
    Az igaz, hogy a villám gyors, azaz villámgyors, ami a leggyorsabb futóról sem mondható el, de azt fontos tudni, hogy mozgás, a mozgó test önmagában nem növeli a villámcsapás kockázatát. Ellenben egy sík terepen könnyen célponttá válhatunk, mint a „legmagasabb” pont és ahhoz még mozogni sem kell.
    -A villámcsapást szenvedett emberhez nem szabad hozzáérni, mert megráz.
    Talán ez a legveszélyesebb tévhit, hiszen nem csak kell, hanem kötelességünk is a sérültön segíteni. A villámcsapott emberhez nyugodtan hozzá lehet érni, mivel az emberi test nem akkumulátor / kondenzátor, így nem is tárolja az áramot.


    Végezetül és röviden összegezve úgy kerülhetjük el a villámcsapást, hogy mindig előre tájékozódjunk a várható időjárásról, de ha ennek ellenére is viharba kerülünk, és betartjuk a fenti óvintézkedéseket, akkor nagy valószínűséggel az ijedségen kívül nem esik bántódásunk.
    Forrás: Kakucsi-Csernák Zoltán, saját, internet

    Foto: Birofoto

-Hírdetés -

Friss cikkeink