csütörtök, szeptember 23, 2021

“Arbeit macht frei”

A felírat, mely bele égett azok tudatába, akik beléptek az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor kapuján. A munka szabaddá tesz! A táborkomplexumot 1940-ben hozták létre a németek Lengyelország területén. Itt megközelítőleg 1,1 millió embert semmisítettek meg, akiknek körülbelül 90 %-a volt zsidó. De volt köztük cigány, kommunista, homoszexuális és más olyan ember, aki nemkívánatos volt Németország számára. A Magyarországról elhurcoltak többsége, valamint a vadkertiek többsége is ebben a táborban lelte halálát.

Hazánk 1941. július 27-én üzent hadat a Szovjetuniónak. Ezzel óhatatlanul is belépett a II. világháborúba. Igaz, előtte sem gördítettek politikusaink akadályt a németek elé például Lengyelország vagy Jugoszlávia megtámadásakor. A revíziós politika után kialakult Magyar Királyságból 400.000 zsidót hurcoltak el a németek a magyarcsendőrök és nyilasok hathatós segítségével.

A csonka Magyarország területéről 200.000 volt az áldozatok száma. Legtöbben a munkaszolgálatban, a hatóságok brutalitása nyomán, a halálmenetekben, haláltáborokban, tömeges kivégzésekben veszítették életüket. Például az auschwitzi tábor minden harmadik áldozata magyar volt.

Auswitz Foto: Birofoto

Már a háborút megelőzően is voltak a zsidók életét szabályozó törvények, az úgynevezett zsidótörvények, amelyek ellehetetlenítették őket. Fokozatosan szűkítették mozgásterüket. Az igazi megpróbáltatások 1944 március 19-én kezdődtek, mikor a németek megszállták hazánkat. Elkezdődtek a gettók létrehozása, ahol akár több száz embert is összezsúfolhattak embertelen körülmények között. Már a megszállás napján elkezdték a zsidók összegyűjtését Pesten, majd a nagyobb városokban. Az első deportálóvonat 1944. április 28-án indult el Kistarcsáról közel 1800 fővel.


Április elején kezdték el a zsidók összeírását országosan. Így volt ez Soltvadkerten is. Az összeírás szerint körülbelül 400 zsidó élt Vadkerten. Csak anyakönyvvezető rabbi, működött településünkön, Deutsch Salamon személyében.
Vadkerten a gettót a mai Szentháromság utca 1-11. szám alatt alakították ki. A 9-es szám alatt volt az iskola és a fürdő. Az iskola a gettósítás idején is működött, valamint imaház is a felnőttek részére.

Április folyamán 25-28 főt vittek el munkaszolgálatra, bombakárosult helyekre, Ausztriába. Ez derült ki az 1946. március 2-án felvett tanúvallomásokból, melyeket többek között Deutsch Jakabbal és Vadkerti Zsigmonddal készítettek. Az akkori mozi helyiségében kellett a kijelölt zsidóknak jelentkezniük. Ott az értékeiket elvették tőlük, majd bántalmazták és végül Kecskemétre szállították őket, ahol egy pince volt a szálláshelyük. Másnap szintén súlyosan bántalmazták a zsidókat. Ezután egy jegyzőkönyvet kellett aláírniuk, hogy államellenes bűncselekményeket követtek el.

Soltvadkerti zsidók deportálása 1944.

Június folyamán a többi vadkerti zsidót is deportálták. A vadkerti állomáson szállították fel őket marhavagonokba a csendőrök. A többségük a kecskeméti gyűjtőtáborba került, ahonnan június 27-én továbbküldték őket Auschwitz-Birkenauba.
Az áldozatok között volt Dr. Grätzer István, a „szegények” orvosa, róla ma utca van elnevezve Soltvadkerten.

Gratzer ház -romjai- Soltvadkerten. Hajdan nagy épület volt, téglával lerakott járdával, és hatalmas gesztenyefák voltak az utcán. Foto: Birofoto

Dr. Földes Gyula is az áldozatok között szerepel. Róla botlatókővel emlékezett meg az utókor a Szentháromság utca 7. szám előtt.

Botlókő Dr. Földes Gyula emlékére, Soltvadkert Szentháromság u. 7. Foto: Birofoto

A jeruzsálemi Yad Vashem Intézet 930 olyan emléklapot őriz, amelyiken szerepel a „Soltvadkert” megnevezés. (ide kattintva megnézheted a Soltvadkerthez köthető fotókat) Ez lehet születési hely, lakóhely vagy akár tartózkodási hely.

Zsidók deportálása Soltvadkert vasútállomáson 1944

A háború után, akik visszatértek, nehezen rázódtak vissza a régi megszokott életbe. Féltek attól, hogy a zsidók esetleg bosszút állnak. Egy ilyen esetet ismerünk, a Benkovszky házaspárt gyilkolták meg brutálisan, majd az elkövetők eltűntek a faluból. Később egy kiskunhalasi fiatalembert vádoltak a gyilkossággal, akit egy évre ítéltek el.

Kohn Sámuel egyike a Soltvadkertről elhurcolt embereknek. Auswitzban megölték.

A visszatérteknek a kialakuló kommunista rendszer sem kedvezett, ezért több hullámban elhagyták a települést és kivándoroltak Amerikába, Izraelbe, Ausztráliába stb. Mostani ismereteink szerint az ötvenes évek végére ez megtörtént. A zsinagógát is 1958 körül lebontották romos állapotára való tekintettel és a telket értékesítették.

Említést kell tenni a cigány holokausztról (porajmos) is. A cigányokat szintén üldözték a II. világháború alatt. 1944. augusztus 2-án, Auschwitzban a németek 3000 cigány származású embert gyilkoltak meg egy éjszaka alatt. Ezt a napot a cigány holokauszt, emléknapjává nyilvánították.

Cigány fiatalt kísérnek a Magyar csendőrök

Itt az áldozatok számát nehezebb megállapítani. 200.000-től akár 2.000.000-ig terjed a lista Európában. Magyarországon szintén nem lehet tudni, hogy mennyien haltak meg. Ez a szám 5.000 és 70.000 fő között mozog. De akár lehet több is. Vadkertről is deportáltak cigány származásúakat.

Érdekességet mutatnak az anyakönyvi adatok a cigány születésekkel kapcsolatban Vadkerten. Az 1930-as évek második felétől csökken a bejegyzések száma a születési anyakönyvekben, majd a háború után ismét megnőtt a számuk. Sokan inkább nem anyakönyveztették gyermeküket a biztonság kedvéért.

Zsidó temető Soltvadkerten. Ma a Kiskunhalasi Zsidó Hitközség viseli gondját a temetőnek. Foto: Birofoto

Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsidó_holokauszt_Magyarországon
Légrády Andor: A soltvadkerti cigányság története 1767-2010, kézirat
Magyar Országos Levéltár, rendőrségi jelentés
Magyarországi Zsidó Hitközségek, 1944 április, A Magyar Zsidók központi Tanácsának összeírása a német hatóságok rendelkezése nyomán, I. rész: Adattár
Somodi Henrietta: Zsidók Bács-Kiskun megyében, 2001
Vadkerti Újság, 1991/4
Vadkerti Újság, 2012/8

Légrády Andor

-Hírdetés -

Friss cikkeink