csütörtök, január 28, 2021
Kezdőlap Egyház Vízkereszt napján

Vízkereszt napján

Január 6. – Vízkereszt napja.

– A katolikus egyház január 6-án ünnepli vízkeresztet, Jézus Krisztus megjelenésének ünnepét. A kereszténységben a 4. század elején vált vízkereszt napja liturgikus ünneppé.

Három eseményre emlékeztet az ünnep: a napkeleti bölcsek imádására, Jézus megkeresztelkedésére a Jordánban és Jézus első csodájára a kánai menyegzőn. Az Ószövetségben Isten különféle módokon nyilvánítja ki önmagát az embereknek, ahogy megjelenik Mózesnek az égő csipkebokorban vagy a tűzoszlop képében, vagy ahogy prófétái által szól hozzánk. Az ószövetségi ígéretek Jézus Krisztusban teljesednek be, amikor Isten emberré lesz. A latin kifejezés is erre utal:
Epiphania Domini, magyarul: az Úr megjelenése vagy Urunk megjelenése.

Epiphania Domini

Vízkereszt ünnepe emlékeztet minket arra, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent közöttünk és elhozta nekünk az üdvösséget. A keleti egyházakban ezért sokáig egyet jelentett a születés és az epifánia ünnepe.


Az Egyház nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Vízkeresztkor hagyományosan vizet szentel a szentmise elején szertartást végző püspök vagy pap. Innen származik az ünnep közismert elnevezése. Az előesti vízszentelés a görög katolikus egyházban a templomokban történik, január 6-án néhány pap és a püspök a folyókhoz is kimegy, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseménybe.

A magyarság körében a vízkereszt ünnepéhez kötődően különböző népszokások alakultak ki a századok során, és hagyományosan ekkor kezdődik a húshagyó keddig (a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát megelőző napig) tartó farsang is.

Vízkeresztkor kezdődik meg a házszentelések időszaka, amely a 15. században kialakult szokás. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit:

20 + G + M + B + 21.

Házszentelés Fotó: pecsiegyhazmegye.hu/Loósz Róbert

Az eredeti értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi:
Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

Juhász Gyula – Vízkeresztre

Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.
Ki született szegényen Betlehemben,
Kit megöletne Heródes király
S aranyat, tömjént, mirrhát lelkesedve
Hoz néki Gáspár, Menyhért, Boldizsár!
Szerecsen, indus, perzsa, mind csodálja
A Kisdedet, ki a jövő királya
S a csillagot, mely homlokán ragyog.
Ő édes, kedves. Bájolón gagyog
S egy pintyőkét néz, mely szent szeliden
A Szűz Mária vállán megpihen…

Népszokások

A történelem során a magyarság körében számos népszokás alakult ki, amely a vízkereszthez kapcsolódik. Ipolytarnócon, Litkén és Mihálygergén például komoly hagyományokat őriznek a jeles napra vonatkozóan. Sokan a szenteltvizet régen hazavitték, mert gyógyító erejében hittek. Még az állatoknak is adtak belőle, hogy elkerüljék a betegségeket, az emberek pedig a különféle rosszindulatú energiák (rontások) ellen is alkalmazták.

Tradíció volt a 16. századtól az úgynevezett csillagének vagy csillagozás. Ez a háromkirályjárás a napkeleti bölcsek látogatására referált, alakjukat gyerekek személyesíthették meg, legfőbb szimbóluma pedig természetesen a csillag volt, mely a hagyomány szerint a három királynak is mutatta az utat Betlehembe – írja a Wikipédia.
Megjósolták, milyen hosszú lesz a tél.

Csillagének – Három királyjárás fotó: imalanc.ro

Érdekesség, hogy állítólag régen vízkereszt időjárásából azt is megjósolták, meddig tart majd a tél, milyen hosszú lesz és mikor köszönt be a tavasz.
Ha január 6-án havazott és hideg volt, akkor rövid évszakra számítottak, ha viszont sütött a nap, az a hosszú szezont jelezte.

– Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt is, de minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták.

Hagyományosan ekkor szedik le a karácsonyfát, de városokban nem túl dicső véget ért az addig becsben tartott fa: kidobálták a kuka mellé.

Ez is tanít valamire:
Falun inkább elégetik, és hamuját beszórják a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt.
Néhol viszont, a karácsonyfa lényegül át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozzák fel.
Ma már a szokások közül inkább már csak azt tartjuk be, hogy ténylegesen leszedjük a karácsonyfát január 6-án.

Tájékoztató fenyőfagyűjtés rendjéről Soltvadkert 2021
Tájékoztató fenyőfagyűjtés rendjéről Soltvadkert 2021

Friss cikkeink