csütörtök, január 28, 2021
Kezdőlap Életmód Hanuka és a Karácsony

Hanuka és a Karácsony

Idén december 10-én kezdődött a hanuka. A szabadság és a fény ünnepe a zsidó vallás szerint. Nyolc napon át, esténként gyertyát gyújtanak a vallás hívei szerte a világon. Annak a győzelemnek állít emléket, amelyet a Mákkábeusok három évig tartó szabadságharc után arattak az Izraelt elfoglaló szíriai görögök fölött, és legyőzték a görögök hellenista zsidó támogatóit is, akik változtatásokat akartak bevezetni a zsidó vallásgyakorlatban. A harc i. e. 165-ben a Jeruzsálemi Templom visszafoglalásával ért véget. A győzelemmel helyreállt Izrael szuverenitása is. A “chánuká” azt jelenti: “felavatás”, s arra utal, hogy újra Isten oltalmába ajánlották a Templomot, amelyet a pogány bálványok és praktikák beszennyeztek. A Mákkábeus hősök emlékünnepe ez, a legmeghittebb zsidó ünnepnek számít.
Bár tartalmában nem kötődik a karácsonyhoz, de időben közel esik hozzá, és több részletében hasonló a két ünnep.

Hanukia

A Talmud szövege: Sábát, 21. lap második oldalának vége

A csoda története

[A Gömárá feltárja a chánuka ünnepének eredetét:]
Mi az oka, hogy a Chánukát a Bölcsek ünnepnappá minősítették? Milyen csoda alapján rendelték el? Úgy van, ahogyan a Bölcsek tanították egy Brájtában (amit a Mögilát Táánit-ban szerepel):Kiszlév 25. napján kezdődik a Chánuka. Összesen nyolc napig tart, és ez alatt nem szabad gyászbeszédeket tartani és böjtölni. Mert mikor a szír-görögök behatoltak a jeruzsálemi szentélybe, beszennyezték az összes palack rituálisan tiszta olajat, amit ott találtak, és miután a Chásmoneus királyi háza fölülkerekedett a görögökön, és legyőzte őket, azaz amikor a Chásmoneusok háromévi harc után kiűzték a szír-görögöket a Templom körzetéből. A Chásmoneusok átkutatták az egész szentélycsarnokot.De csak egyetlen flaska olajat találtak egy eldugott helyen, és azon még érintetlenül ott volt a főpap pecsétje. Annyi olaj volt csak benne, amennyi egy napra volt elég a menórába. Ezzel az olajjal azonban csoda történt, mert a Menóra lángjai nyolc napig égtek tőle, egészen addig, amíg nem sikerült rituálisan tiszta olajat szerezni. Felismerve, a csoda örökre szóló tanulságát, a következő évben a Chásmoneusok és a Szánhedrin elrendelték, hogy ez a nyolc nap örök időkre ünnep legyen, amikor hálélt (hálaadó zsoltárokat) mondunk és „hálát adunk”, azaz az Ámidá „hálaadó” áldásainak az Ál HáNiszim szakaszát olvassuk. A Bölcsek azonban nem léptettek életbe az alkotó munkát (möláchá) illető munkát ezekre a napokra.

A csodára emlékezve ered a hanukia nyolc karja. De van plusz egy, mely a szolgagyertyát tartja. Ugyanis a gyertyákat nem szabad gyufával meggyújtani, erre szolgál a sameszgyertya.
Az év legsötétebb időszakában a hanuka gyertyái a fényt, a melegséget, a sötétség feletti győzelmet hirdetik.
Ez a szeretet és a család ünnepe is, népszerű a gyerekek körében, akik ilyenkor játszanak a tradicionális társasjátékkal az úgynevezett trenderlivel. Ez egy négyoldalú fapörgettyű, egy-egy oldalán héber betűvel, amelyek jelentése: „Tégy”, „Végy”, „Mind”, „Semmi”. Ezt a játékot Magyarországon is sok helyütt játsszák hanuka ünnepén a gyerekek, azzal a pénzzel, amit ilyenkor ajándékba kapnak. A játék elején mindenki azonos számú gyufaszálat vagy kukoricaszemet kap, és ha rákerül a sor, aszerint jár el, hogy melyik oldalára esik a pörgettyű. Az nyer, aki a végén az összes kukoricaszemet vagy gyufaszálat begyűjtötte.
Az ünnep fontos részét jelentik a családi, és baráti összejövetelek, étkezések. Népszerű az olajban sütött, főleg a gyermekek körében.

Hanukai fánk receptünket ide kattintva olvashatod

– Karácsony


Bár, a hanuka és a karácsony jelentését tekintve független egymástól, a karácsonyfa elterjedésének idején, a 19. században már a karácsonyfa-állítás szokása az asszimilálódó zsidó családoknál is megjelent.
A karácsonyfa a zsidó gyerekeket is elvarázsolta, csodálattal nézték, ha épp egy szomszéd vagy iskolatárs az ünnepek alkalmával vendégségbe hívta őket. Ilyen alkalmakkor találkozhattak a szaloncukorral is, ami a zsidó étkezési kultúrából teljesen hiányzott. Mivel a szaloncukor nem volt kóser, ezért nem minden zsidó gyerek ehetett belőle.

Karácsony_Fortepan

– Zsidó „karácsony”

Néprajzi szempontból is nagyon érdekes a hanukának a karácsonnyal való összehasonlítása. A karácsonyhoz kapcsolódó ünnepi szokásokat a Magyarországon élő asszimilált zsidók fokozatosan kezdték átvenni. Ez az egyedüli olyan keresztény ünnep, ami már a II. világháborút megelőzően bekerült a zsidó hagyományanyagba, igaz, nem teljesen abban a formában, ahogy azt a többségi társadalomban megünnepelték.
Azok, akik valamilyen oknál fogva megülték a karácsonyt, nem Krisztus születésére emlékeztek, hanem családi közösségi élményként, közösen elfogyasztott családi vacsoraként értelmezték ezt az ünnepet: teljesen hiányzik belőle a vallási hagyomány, csak a profán elemeket vették át. A karácsonyozók között nem volt szabály arra nézve, hogy például mikor adják át az ajándékot, hiányoznak a misztikus elemek, nem jellemző, hogy a Mennyből az angyalt vagy a Csendes éjt énekelték volna.
A szentesti vacsora természetesen inkább a zsidó konyhát tükrözte, mintsem a hagyományos karácsonyi ételeket. Maceszgombócos húsleves, diós-mákos sütemények,pl. flódni, töltött hal szerepelt az ünnepi asztalon.

Flódni receptünket ide kattintva olvashatod

A kisebb településeken, ahol nem volt zsidó iskola, és így a gyerekek keresztény iskolába jártak, ők az iskolai keretek között találkoztak a karácsony ünnepkörével.

Karácsony _Fortepan


A karácsonyfa-állítás és az ajándékozás szokása sokkal inkább a városi (nagyrészt budapesti) asszimilált, jómódú, középpolgári családok körében volt jellemző, akik ilyenformán is kifejezni próbálták a többségi társadalomhoz való tartozásukat, magyar identitásukat.

Ezekben a családokban jól megfért egymás mellett a különböző hagyományból fakadó, de a fény, a szeretet, a szabadulás jelentésrétegeit egyaránt hordozó két ünnep.

Trenderli_zsido.com

forrás: zsido.com, wikipedia, fortepan

Friss cikkeink