Az Úr kettőezer huszadik esztendejének, február havában, annak huszonegyedik napján, Soltvadkerten, a Találkozás Házában megrendeztetett immáron másodjára, a Soltvadkerti Katolikus Egyházközség szervezésében a Farsangi Batyus Bál.
Az alkalomra hagyományos, és különleges étkeket szép számmal hoztak a vendégek, többen jelmezben érkeztek, Kleopátra, Laci betyár, Szörnyella, de a napszámos asszony sem volt rest eljönni a mulatságra.
A farsang: hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Farsang a tavaszvárás pogány kori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz „carneval” helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
Maga a szó német eredetű, „faseln” jelentése fecsegni.
Ebben az időszakában már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak, a szegényeket megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. Latin nyelvterületen a ‘carneval’ szó a farsang megfelelője, jelentése a hús elhagyása. Más magyarázatok szerint azt a díszes szekeret nevezték carrus navalisnak, amelyet egykoron vidám, álarcos menet tolt végig Róma utcáin, innen a karnevál elnevezés. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karnevált (Riói, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Jenei Gábor Atya köszöntő beszédét követően, a Kalocsa Kamarakórus farsangi műsora aratott hatalmas sikert, melyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Soltvadkert csoportja követett, mosolyt fakasztó fergeteges meglepetés produkciójával.
A vacsorát követően a jelmezverseny sem maradhatott el, melyet a tombola sorsolás zárt.
A hajnalig tartó mulatsághoz a talpalávalót a kiskőrösi Szamba zenekar billyentyűse, Fenyvesi László biztosította.
Aki pedig lemaradt volna, ne búslakodjék, mert jövőre lesz lehetősége eljönni 🙂
..::BR::..
Fotó: BiroFoto
