szombat, szeptember 25, 2021

Farsang Farka

Karácsony és a húsvéti ünnepkör közé esik farsang időszaka. A farsang mindig Vízkereszt napján, január 6-án kezdődik és Húshagyókeddig tart. A következő nap már Hamvazószerda, amely a Húsvétvasárnapot megelőző nagyböjt kezdete, Jézus 40 napos sivatagi elvonulásának emléke. Mivel a szigorú böjtben vasárnap szünetet lehet tartani, ezért 6 hét 6 napja mellett még 4 napot visszaszámolva kapjuk meg Hamvazószerda időpontját, amely az idén február 26-ra esik.
A hideg, sötét tél végén már minden, a természet és az emberek is, az élet újra indulását, a tavaszt várja.
A farsang is a régi idők népszokásaiban gyökerezik, az időszak utolsó három napját tartják a Farsang Farkának.

De nézzük csak sorjában, miről is szólnak az utolsó napok:

  • Vasárnap: más nevén csonthagyó, sonkahagyó vasárnap, illetve ötvened vasárnap. Nevezték Piroska vasárnapnak is, egy Piroska kalács után. Ezen a napon a legények kedvesük bokrétáját kalapjukba tűzve indultak táncmulatságba. Régen ezen a napon készítették el a telet jelképező szalmabábut, melyet felöltöztettek.

    És a gasztronómia: jellemző étkek voltak a tyúkhúsleves, töltött káposzta és megjelent a cibereleves is. – A cibereleves ősi savanyú leves. Búzakorpát forráznak, és megfűszerezve 3-4 napig kenyér belével megsavanyítanak. Később kásafélével főzik, majd tojássárgájával és tejföllel habarják, reszelt tormával tálalják. Ismert még a szilvacibere, mely aszalt gyümölcsökből készül.

Hétfő: – Asszony farsang – Húshagyó hétfőnek, böjt-elő hétfőnek is hívják. Ilyenkor az asszonyok a pincékben mulathattak férfi módra, ihattak korlátlanul. Egyes helyeken szokás volt, hogy a nők férfiruhába öltöznek, este pedig zenés-táncos macskabált tartottak, szigorúan csak nőknek.
Előre elkészített ételeket fogyasztottak: pogácsát, sonkát, fánkot. Farsanghétfő után tilos volt az esküvő, tánc és vigadalom, így az asszonyoknak ez az utolsó lehetőségük mulatni.

Asszony farsang

Kedd: A farsang utolsó napja. Húshagyó kedd, Madzaghagyó keddnek is hívják, mert ilyenkor kell elfogyasztani a madzagon lógó étkeket, a jó sonkákat, kolbászokat, hurkákat. Ez alkalommal temetjük a farsangot és égetjük a szalmabábukat vagy koporsókat, hogy lezárjuk a farsangot és ezzel a telet.
Ez a téltemetés, – Híres hagyományőrző rendezvénye a mohácsi busójárás – a bőségvarázslás, a tavaszvárás örömünnepe is.

Busójárás

Hamvazószerda: Böjtfő szerda, ez a nagyböjt kezdete. Ilyenkor hamut hintettek a hívők fejére és homlokára, hiszen „porból vagy porból leszel, a porba visszatérsz”. A mise után a pap szentelt barka hamujával rajzol keresztet a hívők homlokára. A néphit szerint, aki hamvazkodik, azt elkerüli a fejfájás. Tipikus étel a krumplileves bodaggal, mely egy lepényféle, cigánykenyérnek is hívják.

Hamvazószerda

Torkoscsütörtök: Tobzódó csütörtöknek is nevezik. A negyven napos böjtöt már a második napon felfüggesztették erre a napra, hogy megehessék a farsangról megmaradt étkeket, finomságokat mondván ne menjenek azok veszendőbe. Húsvétig a kiadós étkezések tiltólistán voltak, tehát ez volt az utolsó lehetőség a torkoskodásra. Egy mondás is járta: “Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon”.

Pieter Bruegel: Farsang és böjt harca

..::BR::..

-Hírdetés -

Friss cikkeink