szombat, szeptember 25, 2021

Közlekedés ködben

Az őszi-téli közlekedés egyik nagy mumusa az átláthatatlan, sűrű köd, ami rengeteg veszélyt rejt magában. Ködben a látótávolság néhány száz méterre is lecsökkenhet, egy 90 kilométer/órával haladó autó pedig néhány másodperc alatt megteszi ezt a távot. Csak éppen a sofőr szinte semmit sem lát.

Mi is a köd?

Tulajdonképpen egy felhő, csak nem fent az égen, hanem a talaj közelében. Leggyakrabban akkor alakul ki, amikor a levegő lehűl, és a benne lévő nedvesség kicsapódik. Általában derült, szélcsendes éjszakákon fordul elő, és többnyire a délelőtti felmelegedés során feloszlik. Köd esetén a látótávolság egy kilométernél kisebb.
Ilyenkor többszörösére nő a balesetveszély, főleg lakott területen kívül, ahol nincs közvilágítás, és a vezető nem tudhatja, milyen akadályok, veszélyforrások jelenhetnek meg az úton. Lakott területen belül valamivel jobb a helyzet, mert az autók lassabban haladnak, van közvilágítás, és a sűrű forgalom által keltett légmozgás miatt jobb a látótávolság.

Ezekre figyelj, ha ködben vezetsz:

• Közlekedj lassabban! A korlátozott látótávolság miatt sokszor a megengedett legmagasabb sebességgel autózni is túlzás.
• Tarts nagyobb követési távolságot! Ködben nem könnyű felmérni, mekkora a biztonságos követési távolság, nagy a veszélye a ráfutásos baleseteknek. Ezért inkább maradjunk le annyira, ha az előttünk haladó hirtelen fékez, akkor is meg tudjunk állni. A követési távolság legalább akkora legyen, mint amilyen távolságot azzal a sebességgel két másodperc alatt megtesz az autó.
• Kerüld az előzést! Inkább vedd fel a sorban haladók tempóját a megfelelő követési távolságot tartva.
• Számítsunk az úttesten kerékpáros, lassú jármű vagy gyalogos megjelenésére, az út szélén álló kocsira, mert a ködben ezeket csak jóval később tudjuk észlelni. Épp ezért, ha valamiért meg kell állnunk, lehetőleg pihenőhelyen tegyünk.
• Ködös időben vezetni nagyon fárasztó, egy idő után a sofőr nem tud megfelelően koncentrálni. A feszült figyelem miatt a szem is elfárad, ezért hosszabb utaknál tartsunk gyakrabban pihenőt.

Ködlámpa

Ködlámpa használat:

Jogszabályi környezet, előírások:
A ködlámpa: a műszaki paramétereket szabályozó KÖHÉM rendelet az elülsőt “ködfényszóró”, a hátulsót “hátsó ködlámpa” néven nevezi) kialakításával és használatával kapcsolatos szabályokat a KRESZ és a 6/1990-es KÖHÉM rendelet tartalmazza.
A KRESZ-ben elég szabadon annyit írnak erről, hogy “Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják.”. Jegyezzük meg a kiemelt kulcsszavakat, mert mind fontosak.
Korlátozott látási viszonyok: az átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt jelentősebb korlátozottsága
Ehhez tartozik még, hogy “Álló járművön – a forgalmi okból megálló járművet kivéve – tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos.”
Megzavarhatja ám az embert ugyanakkor a KÖHÉM rendelet alábbi passzusa:
5.13. első ködfényszóró
lámpa, amely arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását;
5.14. hátsó ködlámpa
lámpa, amely arra szolgál, hogy sűrű köd esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét;



Akkor most a hátsót csak és kizárólag köd esetén lehet használni?
Ellentmondásosnak tűnik a két jogszabály, hiszen a KRESZ szerint a hátsót is lehet mindig használni, míg a KÖHÉM rendelet csak köd esetén javasolná. Igazságot tenni ebben a kérdésben nem tudunk, de személyes véleményem szerint a KÖHÉM rendelet nem a hátsó ködlámpa használatának módját szabályozza, hanem a rendeltetését (aminek szánták eredetileg), így a használat vonatkozásában a KRESZ-ben foglaltakat tartom helyesebbnek.
A jogalkotó szándéka az, hogy a korlátozott látási viszonyok között könnyebben észrevehető legyen hátulról az autó, jobban meg lehessen becsülni a sebességét, távolságát, ezáltal csökkentse a ráfutásos balesetek kockázatát. Persze az is lehet, hogy tévedek 🙂

Akkor most kell, nem kell, hogyan kell?
Sehogyan nem kell használni. Azt, hogy mikor kapcsolja fel vagy le az ember az elsőt vagy a hátsót, a sofőr dönti el, a jogszabály nem kötelez semmire. Ha viszont úgy döntünk, hogy felkapcsoljuk, maradjunk inkább az illemnél, előzékenységnél, ami egyben biztonságosabb közlekedést is eredményez.

Mit tudunk a ködfényszóróról és a ködlámpáról?
• a ködfényszóró magasabb fényerejű, mint a tompított fényszóró
• ugyanakkor alacsonyabban helyezkedik el, az úttesthez közelebb
• a hátsó ködlámpa erősebb fényű, mint a hátsó helyzetjelző, gyakran még a féklámpánál is
• a hátsó ködlámpa sokszor a sofőr szemmagasságában van

A fentiek alapján akkor mikor és hogyan érdemes használni?
• ha a látási viszonyok köd, eső, hó, por vagy egyéb ok miatt korlátozottak
• menet közben
• vigyázva, hogy ne vakítsuk el a mögöttünk jövőt, azaz javasolt kikapcsolni a hátsó ködlámpát olyankor, ha a forgalom belassul, vagy mi magunk is biztonságos távolságban látjuk a ködlámpa nélkül előttünk haladót.

így vakít a ködlámpa, ha nem ködös időben használjuk


Kacsolódó cikkünk a téli a téli autózással kapcsolatban: https://vadkertinfo.hu/2019/11/29/827/

Mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánok!

..::BR::..

-Hírdetés -

Friss cikkeink